Kisebb komplikációk egy komoly szívátültetés után

Szóval Csanak már megint "megjavította" az autómat. Tudniillik rosszul raktam össze a megszakítóházat, így a tengelye nem a helyén volt, emiatt nem tudta szegény öcsém belőni a gyújtást egy hete. Azóta nagykirály a gyújtásom, rég nem volt ilyen, köszönöm Csanaknak és Gábornak is. Önindítót vettem a szokásos bontóban, most az is tökéletesen működik az autóban.

Összeállt tehát teljesen a szerkezet szombatra, gyorsan kocsiba be, ablakot le, próbaútra ki. Kuplung keményebb, mint a régi váltóval volt, sebességeket nehezen veszi, km óra mutató fekszik, szar gázbowden miatt magas az alapjárat. Ezekkel jövő héten foglalkozunk, a kasztni felé vettem az irányt.

(Újfent) saját kezűleg kompresszorral lefújtam alvázvédővel a hátsó kerékjáratokat, és kicsiszoltam, lefestettem a kerékperem hátsó részét, ahol ledobta magáról a festéket. Tesóm javasolta, hogy télre tegyek fel hátulra sárfogókat, amik takarják a festést is. Meggondolom.

Vasárnap befaragtam a bontott légszűrőház-kipufogó közé az összekötő fém-bitumen csövet, ami a téli időszak közeledtével valószínűleg hasznos lesz. Ezenkívül szintén alvázvédővel lefestettem a küszöb legalsó peremét, plusz a hiányzó pirosságot pótoltam.

Nagy kalamajka egy apró alátét miatt

Hétfő reggelre készen állt az autó az újabb szombathelyi túrához. Győrben bugrottam Csanakhoz, aki elmesélte, hogyan kell a km óra spirált kicserélni, és összekavarintotta az olajnyomás-jelző kábeljét, ami szegény leszakadt út közben, valamint elmondta, hogy hiába van bent a gyári hőgomba, nem lesz két fokozata a ventinek, mert a bal alsó részen lévő csúszósarus rész hiányzik az enyémről... Ezen kívül megállapította, hogy a generátor nem lett kihézagolva, amiből baj lehet, majd pótolni kell. Tovább indulva, Enese és Csorna közt félúton elkezdett sikítani az ékszíj. Megnéztem: Egész generátor mozgott, a kitámasztó fémkar alsó csavarja elveszett, a generátor alsója pedig meglazult. Mindez a kifelejtett hézagoló alátét miatt... Egy régi hardy csavar és egy a racsnis kulcs 13-as fejével (ami alátét szerepet kapott) megoldottam a gondot, kibírta az utat Szombathelyig. Elég para volt, de szerencsém volt megint...

Négyfrontos harc a hibák ellen

Kedd reggelt a bontóban kezdtem, ahol kaptam km óra spirált, ezt cseréltem is rögtön (a tömbház melletti parkolóban a padkára feltolatva sikerült az autó alá bújnom).

Utána túra a városba: Unixnál vettem (raktárról!) BIS gázbowdent, valamint megrendeltem egy keletis boltban a rugalmas váltóösszekötőt  csavarokkal című produkciót. Km mutató valamit mutat, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy egy tizest csal lefelé, nem érzem rendesen, mert új a moci, de majd ha minden egyben lesz, megmérem GPS-szel.

Majd szétrobbantottam a belső teret, miután hátul kihúztam a régi gázbowdent, és az újat befűztem... Felszedtem a középkonzolt, ami a kardánalagutat takarja elöl, alatta undorító látvány fogadott és megint szidtam magam, hogy erre miért nem voltam képes akkor, amikor a festőhöz ment az autó.:S:(
Mindig új meglepetésként tárul elém a tény: A legtöbb helyen annyira pofátlanul egyszerű ez az autó, hogy  csak imádni lehet! Csak két éve még hülyébb voltam ezekhez, mint ma vagyok, visszagondolva, teljesen kibeleztem volna az egész autót, mielőtt festőhöz vittem volna...

Robbantás után kiszedtem a gázpedált és a váltó-gumiharangot is a helyükről, majd hirtelen felindulva rendeltem ezekből is újat a keleti autós boltból, holnap háromra értük megyek.

Generátor hézagolását magyarázta Csanak egy ideig, míg sikerült felfognom, de aztán tettek következtek, így úgy tűnik, a második számú probléma is megoldódott. Megint tanultam a saját hibámból, Csanaknak pedig megint hála.

Az új gázbowden tehát a helyén, holnap be kell kötni az új gázpedálra majd véglegesen. Rugalmas összekötőt leszedtem csavarokkal együtt, holnap már csak fel kell rakni az újat, úgyhogy elkönyvelhetem, hogy négy problémából kettőt teljesen megoldottam, kettőt pedig félig-meddig.

Képek nincsenek, mert a fényképező még mindig szervizben, mindenki vegye elő a  fantáziáját.

FRISSÍTÉÉÉÉS:

Egyben az autó!!!

Ma (szerda) ebéd után kiporszívóztam és kimostam a kardánalagút (vagy hogy hívják aztot csúnya részeit, háromkor pedig elmentem a megrendelt cuccokért. Váltókar gumiharang első ránézésre mocsok ótvar, gázpedál sem bíztató, váltóösszekötőt meg nem tudtak hozni (miután az előző kettőt láttam, nem annyira sajnáltam. ). Előző kettőt gyanúsan 800 Ft-ért elhoztam azért...

Gumiharangon nem volt a 4 lyuk, amivel rögzíteni lehet, és olyan sorja volt rajta, mint még soha semmin, így ment vissza a régi, ami még így lukasan is szebb, mint az utángyárott újan. Gázpedál szintén maradt a régi, mert ez is retek fos volt (hogy kéne azon fixálni a gázbowdent???). Mindig meghaladja a fantáziámat az untángyártott cuccok minősége, megint megszivattam magam.

Tehát régi rugalmas összekötőt régi csavarokkal (amik amúgy komplett gyáriak hullámalátéttel, persellyel együtt, csupán az anyacsavar sima 10-es) visszaraktam, jól megolajoztam az egészet.

Régi gázpedál vissza, új bowden rá, összekötés, csodás alapjárat, mint a mesében! (A legnagyobb hibája a gázpedálnak, hogy egyszer megéghetett, és a határoló pöcök hiányzik róla, ami teljesen felengedett állapotban megfogná, emiatt kicsit lassabban húzódik vissza, ha felengedem, valószínűleg feszül a bowden...).

Alapjárat beállítva, sebességeket veszi, mint a kisangyal, azonnal próbakör és csodás eredmény, régen nem volt ennyire egyben a kisautó!!! Nem hittem volna, hogy egy kis olaj és egy gyári gázbowden ennyit dob a teljesítményen! Végre azt mondhattam: Tényleg megérte a sok szerelgetés, nagyon megy a gép!

A mese tanulsága megint: Sose vegyetek utángyárott alkatrészt, mert hiába hűdeolcsó, felülmúlja a szarról elképzelt minden elképzeléseteket. Puszicsók.

U.i.: Köszönöm Gyulának és Hollonak a képes-szöveges segítséget a váltóösszekötő helyes felcsavarozásához!

Egy újabb kalandos hazaút után újabb bütykölős hétvége következett a jó öreg sárosfai fűtött garázsban.

Csütörtök reggel keltünk útra, hogy megint megtegyük a 150 km-es Szombathely-Sárosfa útvonalat. Szombathely, reggel 9 óra: száraz, nyugodt idő, szerencsére nem havazik, a hajam még tart.

Nem baj a jó idő, mert csak a bal ablaktörlőkar van fent, a másik recéi már olyan kopottak, hogy nem használható. A baj: a bal oldali kar és a pöcök is kopott, egy vacak matricával erősítettem meg, hogy bírja a hazautat. Mert mellesleg a bontóban beszereztem egy szép állapotú ablaktörlőmechanikát, csak nem volt kedvem a fagyban szerelgetni a parkolóban, meg nem is tudtam hogyan kell, gondoltam majd a fűtött garázsban otthon.

Indulás után nem kellett pár kilométer, máris nekiállt eszeveszettül havazni, latyak, hóátfúvás, kamionok, minden volt, a hajam kezdett égnek állni. Az ablaktörlő bírta egy ideig, amíg át nem ázott a papír, amivel tuningoltam. Ez azt eredményezte, hogy minden harmadik faluban cserélni kellett a matricát. Így lehet egy amúgy középnehéz utat extra hardra állítani, jó móka.

Csornán, Csizi álnevű utasunk célállomásán pihentünk, szigszalag volt a következő lehetőség a rögzítésre, amit meg is csináltam, majd jó alapos hóesésben tovább indultunk. Tartalékba kaptunk egy gatyát, hátha az jobban rögzíti majd az ablaktörőt, ha nagyobb baj lesz. Lett is. A szigszalag pár kilométer után átázott és az ablaktörlőkar leesett. Mivel előttem, mögöttem és szembe is csak kamionok jöttek, úgy gondoltam, nem megyek vissza érte. Megálltam és a kar és a pöcök közé betekertem az alsógatya címkéjét. Láss csodát, hazáig hiba nélkül bírta, igaz ekkor már 41cm helyett a 33 cm-s lapát volt fenn. (ez hamarabb is eszembe juthatott volna).

Győrben egy kis plusz program keretén belül találkoztam Stiffi kollégával, és átadtam neki a zsírzót, amit még múltkor vásároltam/tunk tömegesen. Persze előtte a győri Árkád első emeleti parkolójába menet a sofőr, az autó és a hó közösen elérték, hogy az autó és a korlát érzékenyen érintsék egymást. Ijedtség volt, nagy baj nem lett... Pár horzsolás a lökös jobb részén plusz a festéktől is megszabadultunk vagy 2x2 cm-es részen, de repedés nincs.
Győrben még elmentem a Transit autósboltba, vettem egy pár új ablaktörlőkart, meg egy BIS-es ékszíjat tartalékba. Ez lett volna az első alkalom a klubkártya használatára, de a nagy sietségben elmaradt.

Folytattuk az utat hazafe, illetve csak folytattuk volna, mert a medvei hídon balest volt. (Az országhatári hídon egy kamion és egy 3,5 t-s szendvicsbe raktak egy Cliót...), álltunk is vagy másfél órát. Közben persze kifogyott a benzin, mert a sofőr nem arról híres, hogy biztosítsa az elegendő üzemanyagellátást, pedig már a jeladó is működik.  Jött egy fuvar a benzinkútig, meg egy 2-3 km-es latyakos-havazós visszagyaloglás az autóig.

Úgy tűnt senki sem akarta, de sikeresen hazaértünk csütörtök délután. Még egy kis csúszkálás is belefért a havas utcában.

Péntek délelőtt az ablaktörlőmechanika cserélésével kezdtem a napot, ha tudtam volna, hogy ilyen egyszerű feladat, lehet még Szombathelyen nekiállok... (A WD40 persze nem maradt el most sem!)
Ezután végre kipróbálhattuk az új zsírzópisztolyt: mindkét oldalon kaptak a függőcsapszegek zsírt, jó alaposan. Természetesen Gáboré volt a főszerep megint. Eredmény: még egy lépés a tökéletesség felé, a kormányt kisujjal lehet forgatni. Ilyenek után "rémülök meg" mindig: Milyen lehet ez az autó, ha minden gyári állapotú és tökéltesen működik rajta? Egyszer meg szeretném tapasztalni...
Ezeken kívül eszembe jutott, hogy az önindító is vacakol, a bronzkefékre gyanakodtunk. Persze ez nem jutott eszembe Győrben, de öcsém megint kimentett: volt a Pókos cuccok közt egy önindító. Szét is kapta a srác, megállapította, hogy szép állapotúak benne a bronzkefék, de mivel amúgy is dolgom volt Szerdahelyen, benéztem egy autósboltba, hátha vannak kefék. Polskis nem volt, csak Zsigás, megvettem azt, kis reszeléssel jó lehet. Plusz sikerült vennem egy pár 40-es meg egy pár 35 cm-es ablaktörlőlapátot, Valeo márkájút.

Hazaérve a megreszelt Zsigás kefék bekerültek a BIS önindítójába, de a tesztelés során nem vált be, szóval belekerültek a használt pókos bronzkefék. A bendix is kapott WD40-et, nehogy panaszkodjon.

Elölre sok vacilálás után felkerültek a 35 cm-es lapátok, most tetszenek, maradnak ezek egyelőre. A 40-es meg megy tartalékba. Kéne vennem ablakspricniket is, mert a mostaniakat nem lehet rendesen belőni.

Ezek után átnéztem, hol vannak az autón csúnyább kőfelverődések, és lefestettem őket az első lökös csütörtökön szerzett sebével együtt (jobb hiján ugyanolyan pirossal festettem, mint amilyen a kasztni ). Hát mit mondjak... Az állandó országutas használat megtette hatását: volt mit festegetni az autón. Még azon agyalok, a kis festékpöttyöket le lehet-e polírozni szép simára. Majd veszek pasztát és kipróbálom.

A kisautó megint a meleg garázsban aludhatott, majd szombaton gond nélkül megjárta Pozsonyt oda-vissza, és még megyünk Tőkésre is, vasárnap pedig egyenesen Kanizsára. Mozgalmas hétvége lett ez megint, de az autó jól teljesített, dícséret érte.

U.i.: A héten Dömi segítségével beszereztem egy új BIS főtengelyt, féláron. Köszönet a segítségért, jól jön a cucc a tervezett motorfelújításhoz. A következő ajánlat remélem egy veztengely lesz ugyanilyen árarányban.

U.i. 2: Bütykölés közben megtaláltam az autó régi bajuszakpcsolóit, és megvilágosodtam, mennyivel szebb az, mint ami most van. Következő projekt: szép állapotú bajuszkapcsoló keresése bontóban, mert ami itthon van, annak hiányos a kábelezése.