Így a gazdasági válság viharában jónak láttam, ha "luxuscikkekre" költök, úgyhogy vásároltam egy pakkot, ami a központi zár - riasztó - immobiliser triót tartalmazta.
Ezermester öcsém már a múlt hétvégén nekizuhant az alkatrészhalomnak, így (megint) rá jutott a rendező-főszereplő szerepkör, ezúttal a "Központi zár és a többiek" című akció-vígjátékban.
Egy hete ráhagyományoztam a szettet, az elmúlt hét folyamán sikerült neki teljes mértékben összerakni és tesztelni a rendszert, tehát nem volt más hátra, mint a hétvégén beszerelni az autóba mindent.
A legjobb mellékszereplő díjat én nyertem az Autó előkészítése című jelentben nyújtott alakításomért. Szombaton kiszedtem az ajtókárpitokat, meg a többi kárpitot is, a hangszigetelő szőnyegeket kiraktam száradni, kipakoltam az első csomagtartóból és nekifogtam az ajtózárbetétek cseréjének (tudniillik még nyáron vettem egy 4 db-os zárbetétcsomagot). Tibee korábbi tanácsai után (kőszőnőm szééépeeen) sikerült is egységesítenem a két ajtó zárját, végre egy kulccsal kevesebb a csomómon. A zárbetétek minőségéről nem is kéne szót ejteni, hacsak nem azért, hogy obszcén szavakat írjak (tróger fos utángyártott vackok, sorjás, nempasszolós, igénytelen). Inkább a jó állapotú bontott beszerzésére szavaznék így utólag, mint "újat" venni. A hátsóajtó zárbetétje teljesen más, mint az első ajtóké, abban nem tudtam cserélni, a tanksapkáét meg inkább meg sem próbáltam, mert rémhíreket hallottam róla, szóval tovább nem tudtam csökkenteni a kulcsok számát. A WD40 szintén nagy szerepet kapott a nap folyamán, már kifogyóban van a palack.

Ezenkívül előkerült a (szintén Lidliben várásolt) unyivjerzális kárpit, szabtam belőle a kalaptartóra, mert már nagyon trágyán néz ki szegény. Így sem lett tökéletes, de mégis jobb egy picit.

Gábor későn ért haza, mivel vendégszerepelt a Disznók hallgatnak című drámában. Ennek ellenére nekilátott a kábélák beszereléséhez, a folytatás pedig ma volt, sikerült mindent bekötni a helyére, ennek ellenére mégsem működik minden. A lényeget azonban sikerült elérni, hiszen a központi zár tökéletesen működik (ezért vettem  meg a cuccot lényegében).
A zár távirányítós, biztonsági becsukódós (ha nem nyitom ki az ajtót zárnyitás után). Amit hiányolok az az, hogy simán kulccsal nem lehet kinyitni az ajtókat, csak távirányítóval. Egy kis led is bekerült a fűtőegység fölé, ideiglenes megoldásnak tűnik, ő is jól érzi magát, az immobiliser szintén. A riasztó azonban valamiért nem működik, és az indexek sem villognak nyitáskor. Igazából ezek a grátisz/vagányság kategóriába tartoznak, szóval megvagyok nélkülük, de majd alkalomadtán remélem sikerül mindent beüzemelni. Egyelőre a Majsztrónak nincs több tippje, talán majd valaki a Szervizkönyvben...

Úgyhogy nagyjából öröm és boldogság meg minden van, lehet nyomogatni a gombokat. Jut eszembe, elég lestrapált a távirányító, ha lehetséges, akkor majd kicserélem (nem tudom be lehet-e méretni másikra is ezt a hullámhosszot).

Ezeken kívül önöttem olajat a motorba, aki egyre éhesebb, még jobban megízlett neki az olaj.:( Volt még porszívózás is, sportülések pedálok WD40-ezése, most már egyik sem nyikorog. Volt káromkodás, mert rájöttem, hogy az első csomagtartóban van egy nagy folt, mégpedig ott, ahova az akksi negatívkábeljét kéne testelni... Hát ezért van keresztben az akksi, és ezért van az oldalsó falra testelve...

Este irány Combat-hely.

U.i.: Ezúton is nagy köszönet illeti Grosso bácsit, aki írásos és fényképes dokumentumokkal segítette a szerelést, nélküle jóval nehezebb lett volna. Köszönöm!

Kb. azóta nem jutottam nethez, amióta nem volt garageblog, szóval nem csak emiatt nem tudtam leírni azt a sok mindent, ami történt velem meg az autómmal.

Június elején elkészült a "festés-kiegészítés" a kisautón. Ez alatt olyan "apróságokat" kell érteni, mint:
- feketére fújták az oldalsó légbeömlők mögötti részeket
- kijavították a hátsó lökösön a medvepuszi nyomait
- lefestették a hátsó lökös alatti spoilert feketére
- kijavítottak a szeretett lakatosom által hagyott aláírást (a szélvédő alatti csavarhúzóvonást)
- az első csomagtér alatti részen egy helyen feljött a festés a gittről, azt is kijavították
- leszedték a felesleges festéket a belső középső konzolról, meg a külső visszapillantókról
- lekezelték a pótkerék alatti részen lévő két lyukat, amit a lakatos fúrt a festés után
- miután kimérve kifúrkodtam a csomagtér szigetelőgumi-patentjainak a helyét, lekezelték azokat is nagyjából.

A festés után felraktam a csomagtér szigetelőgumiját, most már egész jól néz ki. De ez úton ajánlom minden leendő lakatoltatónak, hogy szánjon rá valamivel többet a gyári pléhelemekre, mert ezekkel az utángyártottakkal csak a szopás van.:( A csomagtérguminál semmi sem illeszkedik pontosan.:(
És persze végre felszereltem a hátsó lökös alatti spoilert is, nem is gondolná az ember, mennyit dob a gép formáján, ha van.
Ugyanezen a hétvégén beszabtam az első csomagtérbe a bontóból szerzett "gyári csigaventis" Polskiból származó csomagtér gumiszőnyeget. Jobb híján a radiátor résznél elvágtam ollóval, de végre van ilyenem is.

2008. június 27-30.

Ezen a hétvégén kezdődött a pechsorozatom, ami azóta is tart hellyel-közzel. A héten beszart a gépem, félő volt, hogy az összes doksi megsemmisül, ami rajta van, de azóta megoldódott a probléma. Ezen kívül a suli utolsó napján csináltam egy gyorsanfékezős, index nélkül az út menti parkolóhelyre becsapatós mutatványt, ami a mögöttem járőröző jagellóknak nagyon tetszett, meg is jutalmaztak egy 5000 ezer forint értékű csekkel. Csak a postán jöttem rá, hogy nem ők adják nekem, hanem én nekik.
A műsor folytatódott, mivel hétvégén a Balcsinál ünnepeltük Dorka szülinapját, és amíg nem figyeltem, az a sok szélhámos valahogy behozott egy kozák határőrezred egy heti adagjának megfelelő alkohol tartalmú készítményt.:( Szombat este nem maradhatott el a tintás éjszakai fürdőzés, a strandon sikeresen elhagytam az autókulcsaimat. Ebből lett egy olyan bonyolult történet, hogy egy novella lehetne belőle, a lényeg viszont az, hogy kedd délelőtt visszakaptam az elveszett kulcsaimat.

Az elmúlt hónapban volt egy albérletből kiköltözés, egy három ember + kaja-pia transzport Kanizsáról a Balcsihoz, valamint egy három emberes VOLT-ra autókázás,  amikhez nagyon jól jött, hogy BIS-em van, és legtöbbször a Nissan Note reklám jutott eszembe. A lehajtható hátsó ülés, illetve a hátsó csomagtér és a kivehető kalaptartó segítségével olyan pakolható tereket lehet létrehozni, hogy volt egy olyan érzésem, hogy nincs annyi cucc, amit ne lehetne berakni ebbe az autóba, akár két szállított ember mellett is. Mindemellett a legnagyobb terhelés mellett is max. 5,3 litert kajált 100 km-en. Képek majd beszélnek...

Zárszóként pedig az egyik legjobb és az egyik legrosszabb élmény: VOLT-on végre megismerhettem a FÉNY-t, ami asszem a nyár egyik csúcspontja marad, egy nappal később ugyanott pedig lenyúlták/elhagytam a fényképezőgépem, amiben volt pár jó fotó...

Most nincs kéznél egy fénykép sem, majd jövő héten teszek fel párat.