Kisebb komplikációk egy komoly szívátültetés után

Szóval Csanak már megint "megjavította" az autómat. Tudniillik rosszul raktam össze a megszakítóházat, így a tengelye nem a helyén volt, emiatt nem tudta szegény öcsém belőni a gyújtást egy hete. Azóta nagykirály a gyújtásom, rég nem volt ilyen, köszönöm Csanaknak és Gábornak is. Önindítót vettem a szokásos bontóban, most az is tökéletesen működik az autóban.

Összeállt tehát teljesen a szerkezet szombatra, gyorsan kocsiba be, ablakot le, próbaútra ki. Kuplung keményebb, mint a régi váltóval volt, sebességeket nehezen veszi, km óra mutató fekszik, szar gázbowden miatt magas az alapjárat. Ezekkel jövő héten foglalkozunk, a kasztni felé vettem az irányt.

(Újfent) saját kezűleg kompresszorral lefújtam alvázvédővel a hátsó kerékjáratokat, és kicsiszoltam, lefestettem a kerékperem hátsó részét, ahol ledobta magáról a festéket. Tesóm javasolta, hogy télre tegyek fel hátulra sárfogókat, amik takarják a festést is. Meggondolom.

Vasárnap befaragtam a bontott légszűrőház-kipufogó közé az összekötő fém-bitumen csövet, ami a téli időszak közeledtével valószínűleg hasznos lesz. Ezenkívül szintén alvázvédővel lefestettem a küszöb legalsó peremét, plusz a hiányzó pirosságot pótoltam.

Nagy kalamajka egy apró alátét miatt

Hétfő reggelre készen állt az autó az újabb szombathelyi túrához. Győrben bugrottam Csanakhoz, aki elmesélte, hogyan kell a km óra spirált kicserélni, és összekavarintotta az olajnyomás-jelző kábeljét, ami szegény leszakadt út közben, valamint elmondta, hogy hiába van bent a gyári hőgomba, nem lesz két fokozata a ventinek, mert a bal alsó részen lévő csúszósarus rész hiányzik az enyémről... Ezen kívül megállapította, hogy a generátor nem lett kihézagolva, amiből baj lehet, majd pótolni kell. Tovább indulva, Enese és Csorna közt félúton elkezdett sikítani az ékszíj. Megnéztem: Egész generátor mozgott, a kitámasztó fémkar alsó csavarja elveszett, a generátor alsója pedig meglazult. Mindez a kifelejtett hézagoló alátét miatt... Egy régi hardy csavar és egy a racsnis kulcs 13-as fejével (ami alátét szerepet kapott) megoldottam a gondot, kibírta az utat Szombathelyig. Elég para volt, de szerencsém volt megint...

Négyfrontos harc a hibák ellen

Kedd reggelt a bontóban kezdtem, ahol kaptam km óra spirált, ezt cseréltem is rögtön (a tömbház melletti parkolóban a padkára feltolatva sikerült az autó alá bújnom).

Utána túra a városba: Unixnál vettem (raktárról!) BIS gázbowdent, valamint megrendeltem egy keletis boltban a rugalmas váltóösszekötőt  csavarokkal című produkciót. Km mutató valamit mutat, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy egy tizest csal lefelé, nem érzem rendesen, mert új a moci, de majd ha minden egyben lesz, megmérem GPS-szel.

Majd szétrobbantottam a belső teret, miután hátul kihúztam a régi gázbowdent, és az újat befűztem... Felszedtem a középkonzolt, ami a kardánalagutat takarja elöl, alatta undorító látvány fogadott és megint szidtam magam, hogy erre miért nem voltam képes akkor, amikor a festőhöz ment az autó.:S:(
Mindig új meglepetésként tárul elém a tény: A legtöbb helyen annyira pofátlanul egyszerű ez az autó, hogy  csak imádni lehet! Csak két éve még hülyébb voltam ezekhez, mint ma vagyok, visszagondolva, teljesen kibeleztem volna az egész autót, mielőtt festőhöz vittem volna...

Robbantás után kiszedtem a gázpedált és a váltó-gumiharangot is a helyükről, majd hirtelen felindulva rendeltem ezekből is újat a keleti autós boltból, holnap háromra értük megyek.

Generátor hézagolását magyarázta Csanak egy ideig, míg sikerült felfognom, de aztán tettek következtek, így úgy tűnik, a második számú probléma is megoldódott. Megint tanultam a saját hibámból, Csanaknak pedig megint hála.

Az új gázbowden tehát a helyén, holnap be kell kötni az új gázpedálra majd véglegesen. Rugalmas összekötőt leszedtem csavarokkal együtt, holnap már csak fel kell rakni az újat, úgyhogy elkönyvelhetem, hogy négy problémából kettőt teljesen megoldottam, kettőt pedig félig-meddig.

Képek nincsenek, mert a fényképező még mindig szervizben, mindenki vegye elő a  fantáziáját.

FRISSÍTÉÉÉÉS:

Egyben az autó!!!

Ma (szerda) ebéd után kiporszívóztam és kimostam a kardánalagút (vagy hogy hívják aztot csúnya részeit, háromkor pedig elmentem a megrendelt cuccokért. Váltókar gumiharang első ránézésre mocsok ótvar, gázpedál sem bíztató, váltóösszekötőt meg nem tudtak hozni (miután az előző kettőt láttam, nem annyira sajnáltam. ). Előző kettőt gyanúsan 800 Ft-ért elhoztam azért...

Gumiharangon nem volt a 4 lyuk, amivel rögzíteni lehet, és olyan sorja volt rajta, mint még soha semmin, így ment vissza a régi, ami még így lukasan is szebb, mint az utángyárott újan. Gázpedál szintén maradt a régi, mert ez is retek fos volt (hogy kéne azon fixálni a gázbowdent???). Mindig meghaladja a fantáziámat az untángyártott cuccok minősége, megint megszivattam magam.

Tehát régi rugalmas összekötőt régi csavarokkal (amik amúgy komplett gyáriak hullámalátéttel, persellyel együtt, csupán az anyacsavar sima 10-es) visszaraktam, jól megolajoztam az egészet.

Régi gázpedál vissza, új bowden rá, összekötés, csodás alapjárat, mint a mesében! (A legnagyobb hibája a gázpedálnak, hogy egyszer megéghetett, és a határoló pöcök hiányzik róla, ami teljesen felengedett állapotban megfogná, emiatt kicsit lassabban húzódik vissza, ha felengedem, valószínűleg feszül a bowden...).

Alapjárat beállítva, sebességeket veszi, mint a kisangyal, azonnal próbakör és csodás eredmény, régen nem volt ennyire egyben a kisautó!!! Nem hittem volna, hogy egy kis olaj és egy gyári gázbowden ennyit dob a teljesítményen! Végre azt mondhattam: Tényleg megérte a sok szerelgetés, nagyon megy a gép!

A mese tanulsága megint: Sose vegyetek utángyárott alkatrészt, mert hiába hűdeolcsó, felülmúlja a szarról elképzelt minden elképzeléseteket. Puszicsók.

U.i.: Köszönöm Gyulának és Hollonak a képes-szöveges segítséget a váltóösszekötő helyes felcsavarozásához!

HÉTFŐ és KEDD... Azt hiszem kezdem megérteni KG-t és OGY-t, miért tartott ennyi ideig összerakni az autóikat.

HÉTFŐ
Vasárnapi megcsúszás után nem is bántam, hogy Gábor a megbeszéltnél később érkezett. Reggel nekiálltam a festésre váró kisebb vasakat (váltó sapkája, lököstartó vasak, szelepfedél, ventiház)) kromofágozni és csiszolni.
Közben érkezett Gábor, igy az alvázvédés előtt a maradék rozsdaátalaktóval lekentem az alváz csúnyább részeit a foltozásoknál. Utána feltoltuk az autó seggét a magasba, majd kitakartam a festésre váró motortérben a kábelköteget vezető patentokat, csavarokat, lyukakat.
Lealapoztam a kisebb vasakat, majd felakasztottam őket száradni.
Gábor persze bejelentette, hogy ő 2-kor lelép, mert nem fejezték be a hétvégi "fusit". Az alvázvédés nagyjából elkészült, a két hátsó kerékjárati iv maradt el, meg még pár helyen jöhet majd még egy réteg alvázvédő. "Holnap reggel 8-ra jövök, aztán folytatjuk". Megegyeztünk, hogy haladjon a száradnivaló rész is, én fogom lefújni a motorteret és a kis vasakat matt feketével. (Nem mert azért vagyok oda, hanem mert ebből volt egy nyúlásnyira a pincében.) Egyébként valószinűleg nem lett volna sokkal drágább a történet, ha kikevertetem a piros szint valahol, de Gábor lelépett, igy időben duplán meg voltam csúszva, mint azelőtt, nem volt időm és kedvem sem futkározni.:(
Életemben először festékpisztolyt fogtam és SAJÁT KEZŰLEGmlefújtam a motorteret és a vasakat. Gyakorlásnak jó volt, sokmindent nem lehet elrontani ezeken...

Majd jött a "Mit csináljunk hamarab" szindróma, igy a kisebb mosandó elektromos alkatrészek felé fordultam, hogy azok száradhassanak. Kezembe került a gyújtáselosztó és a trafó és a mágnesszelep, amiket nem akartam visszarakni a helyükre anélkül, hogy ne legyenek legalább teljesen por- és olajmentesek. Benzin és Brigéciol segitette a munkámat. A trafót még sosem szedtem ki, csodálkoztam is, mikor mosás után piros lett a tengelye.

Ezután nekiálltam a váltónak, mert úgy beszéltük, hogy kedd reggel annak a felrakásával folytatjuk. Mivel nincs két komplett váltóm, leszedtem a régi váltóról a km kihajtást, a toltatólámpa kapcsolót és a rugalmas összekötőt (Csanak rendes volt és adott egy hibátlan gumiharmonikát, igy nem haragudtam magamra, mikor a régit széttéptem.), valamint a váltótartó bakokat és annak tartólemezét.

Annak ellenére, hogy az időjárás elképesztően kegyes hozzám és a "projekthez" már péntek/szombat  óta, még igy sem sikerült mindent megcsinálnom. Sajnos szeptember vége, az már nagyon ott van... fél hét - hétkor már olyan homály van, hogy kint nem lehet tevékenykedni.:( A garázsban meg hely van, de fény annál kevésbé.:( Igy a váltó szétszerelésével zártam a napot.

KEDD, a legelképesztőbb nap...
Reggel 9kor kezdtem a munkát. Lebrigécioloztam és lemostam az "új" váltót, majd kitettem a napra száritani, hogy gyors összerakás, aztán rakhassuk befele, utána jöhet a motor. Nem sokkal később Gábor hiv, hogy a "fusi" még mindig tart, csak délután jön. ("Szombat, vasárnap megcsináljuk, aztán itthon leszek egész héten..." ). Nem haragudtam, mivel még mindig nagy csúszásban voltam a szerdai határidőhöz képest.
Aztán folytattam a munkát... Minden egyes fém alaktrészt benzinben vagy brigéciolban mostam, ecseteltem, keféltem, súroltam, hogy ha már többet nem tehtek, legalább teljesen fémtiszta legyen minden. Ekkor kezdett bennem megvilágosodni a tény: Hogy is gondolhattam, hogy gyorsan szétkapom a régit, összerakom az újat és mehet minden a helyére, mikor minden egyes kis vacak alktrésszel eltötök jópár percet, órát? De nem tudtam kihagyni egyet sem!

Az új váltót tehát lemostam nagynyomású sugárral, majd a kisebb alaktrészek tisztitása után készre összeraktam és felöltöttem olajjal és MoS2-s adalékkal. Sajnos a féltengely gumiharang cimen árult utángyárott fost nem tudtam ráerőszakolni a féltengelyre, annyira szűk volt a nyaka! Sose vegyetek ilyet népek, kettőt téptem szét, most csak a jobb féltengelyen van gumi.:(

Ezután néhány alkatrészt újra megmostam, mert a száradás után koszos látszott a kosz.

Délután nekiláttam végre a motornak!
Birgéciolozás és nagynyomású mosás előtt levakoltam a lyukakat, hogy védjem a belesjét a viztől. Leirva csalóka, valóságban nagyon sok időm ment el az ilyen vacakolásokkal és akkor kezdtem valójában megérteni, hogy Gyula vagy KG hogy (volt) képes annyit vacakolni az autóikkal! Én nem mentem sehova már szombat óta, itt vagyok az udvarban és csak az autó 1/5-ödével (vagy mittomé') foglalkozom, nincs homokszórás, nincs szinterezés, nincs szinesre festés, nem kell dolgozni járnom, nem kell főznöm, és mégis annyi időt baszok el csak azzal, hogy olaj-, sár-, pormentes legyen minden alaktrész, hogy egyszerűen csak csodálkozva néztem, hogy már megint este van. Nincs semmi istenités, csak simán felismerések sorozata.

Lemostam a mocit (később a maradék koszok miatt háromszor is), sajnos a Brigeci se képes csodákra, sok sötét folt maradt a blokkon, de még igy is tetsztős lett. (Főleg ha a másik mellett nézem. ) Ugyanigy jártam el a generátorral és annak tartóival, a karbival, annak tálcájával, (karbit és az alapjárati csavart átfújtam kompresszoros levegővel).

Közben a ventilátort is szétszereltem és lemostam simán mosószerrel. Azon valami irtó ronda szenny van, kemény, kaparni lehet, ami nem jött le, de nem is akartam már vele több időt eltúrni, hagytam úgy. A venti gumijai nagyon rossz állapotban vannak, kéne valami szebb állapotút venni...

Késő délután kezdtem kompletizálni a motort. A maradék vizes helyeket kifújtam levegővel, majd először a megszakitóházat raktam össze és tettem fel, utána a karbit és a generátort. (Egyébként ő is először lett alaposabban letisztitva.) A motor mostmár egészen jól néz ki, még a kuplungszerkezet hiányzik róla, meg egy szétcsapott 17-es fejű csavar a generátor rögzitéséhez, amit remélem Gábor hoz holnap. (Ja, mert kimaradt a sztoriból, hogy Gábor délutáni érkezése szerda reggelre tolódott. ).

Közben már sötétedett, ekkor szedtem le a motortében a patentokról a takarást és láttam, hogy néhány körül piros maradt. Utánafestésre már nem volt időm, sajnos marad holnapra.

Napvégeztekor még felraktam a motorra a kipufogót, ettem egy jó kis fokhagymás-tejfölös húst tésztával és közben azon gondolkodtam, hogy hogyan ment el egy komplett napom, ami elvileg simán elég lett volna arra, hogy behozzam a lemaradásom. És még mindig nincs olyan állapotban az autó, hogy berakhassuk a motort, mert hiányzik a ventilátor, a trafó, a mágnesszelep, a kábelek... Arról nem is beszélve, hogy néhány csavarról már most nem tudom, honnan származnak.

Mar megint hosszu, raadasul ezuttal ekezetek nelkuli bejegyzes olvashato itt!

Majus legvegen megjartuk Varpalotat es a Pannonia Fesztivalt. Az egyes-rukverc hianyat potoltam sok utassal es meg tobb pakkal. A fesztival mellesleg nagyon jo volt, a tisztason levo ingyenes parkoloban fesztival a fesztival mellett hangulat tombolt, satrak helyett autokkal es sok embernek latszo targgyal. Polskis szemszogbol nezve megint sajat karomon tanultam (ez a mai bejegyzes visszatero rejtett nepi motivuma lesz): a jol megpakolt tetocsomi ala kevesnek bizonyult a csomagterszigetelo gumi, at is szakitotta azt es a festekbe is beleagyazodtak a muanyag nelkuli tartolabak. Ugyanehez tartozik az is, hogy a teton levo pakkok nem voltak osszecsomagolva, igy a lelogo hatizsakvackok, muanyagbiztositok osszekarcoltak a tetot, szep fekete foltok is lettek rajta. Polir kene neki, csak elfelejtettem, hova raktam a Stiffitol vasarolt pasztat...

Negy napos delirium utan jonak lattam elindulni eszak fele, teljesen ismeretlen uton (Varpalota-Kisber-Komarom , ahol olyan emelkedok voltak, hogy kettesben mentem 40-nel hegynek felfele, es tudtam, ha megallok, soha nem indulok el tobbe. Cserebe a taj karpotolt, gyonyoru az a videk! Kis itthoni nyaralas es autonagytakaritas utan ujra Szombathelyre erkeztunk.

Aztan volt ket es fel pihenos hete a Kisautonak, majd felporgettuk az esemenyeket. Gyors lelkesedestol futotten elhataroztam, hogy csutortokon hazajovok, mivel itthon lesz tesom, es osszedobjuk vegre a laprugot meg az alvazat is megvedjuk mindentol.

Csutortok
Az egyik fo ok az volt, hogy csutortokon megerkezett a regota vart Motopolos csomag. Volt benne nagyon sok alkatresz:

Motorhoz:
- motortomitesgarnitura
- gyuruszett
- elso-hatso szimeringek
- hatso fotengelycsapagy

Laprugohoz:
- gyari felutkozo bakok
- felso gumiagyak
- szilentnel atmenocsavar
- szilentek

Plusz egy rakat kuszobdugo. A sok cucc lattan teljesen meg is feledkeztem arrol, hogy megis mi kell egy alaprugo korrekt felujitasahoz (kozepso osszefogo csavar, kengyelek, amiket megrendeltem, de nem erkeztek meg meg).
Indulas elott beszereztem egy alapozofesteket, egy flakon rozsdaatalakitot es brigeciolt, majd bepakoltam a kocsiba a potmotort es a potvaltot (ez is befert kenyelmesen ). Csanakon Csanaknal el is helyeztem ezeket letetbe, majd rovid beszelgetes utan indultam haza, hiszen tesom mar vart.

Itthon felbakoltuk az autot es Gabor lerobbantotta rola a laprugot. Megzsirozta a csapszegeket (A jobb oldali valami miatt nem akar zsirzodni, talan rossz a csavar rajta.), en meg lemostam nagynyomasuval az auto aljat. A multkor beszerzett bontott laprugo osszerakasahoz kello cuccokat kisse tulbizakodva egy masnapi gyori beszerzout alkalmaval kivantam potolni, ami el is jott a mai nappal.

Pentek
Sajnos sem a Transitban, sem a Beniben nem volt sem kozepso csavar, sem kengyel. Beniben vigasztalaskepp vettem egy laprugotarto also alubakot, ez volt az utolso az uzletben, sajnos nagyon leepult a polskis reszleguk. Valoszinuleg a Motopolon kivul sehol sem lehet kapni ilyeneket kulon, csak rugoval egyutt. Vegso megoldaskent betertem a Kossuth utcai bontoba, es vettem egy szep allapotu laprugot azzal a cellal, hogy ez marad egyben; szilentcsere, rozsdaatalakito, alapfestek es alvazvedo felvitele utan bekerulhet az autoba (Ezer koszonet Laceeee-nak a tippert es a segitsegert, az eredeti otlet butitott verzioja valosult meg, de igy is egesz korrekt lett). Annyi eszem nem volt, hogy Gyorben keressek egy boltot, ahol kaphatok laprugotarto anyacsavarokat, akkor meg nem tudtam, hogy milyen kovetkezmenyei lesznek ennek... Tudniillik a regi laprugo levetelekor eltort egy vagy ket anya, amik helyett ugy gondoltam majd veszek masikat Szerdahelyen. Bejartam a 3 legnagyobb vasas boltot, de sehol sem volt. Ezutan ocsem Jawa Mustang tipusu motorkerekparjan atrobogtunk a szomszed faluba, ahol szinten nem volt egyik vasasnal sem ilyen csavar. De a motorozas udito volt, megha csak utas is voltam, reg ultem motoron.

Egy nappal korabban meg nem gondoltam, hogy egy csavar hijjan fog meghiusulni az egesz laprugocsere. Pedig ez kovetkezett be.
Kisse megtorve, de folytattuk a munkat. Ha mar marad bakon a kocsi, akkor legyen rendesen megvedve a korokozoktol az alja. Csiszolas, rozsdatlanitas es alapkezeles (Csak ahol kellett! ) utan Gabor megtoltotte a pisztolyt es szetlotte az auto aljat, nagyjabol a tuzfalig minden gyonyoru fekete lett a Dinitrol kozremukodesevel. Ugyanolyan toldozott-foltozott a kulso-belso dob, mint azelott, de mar nem piros-szurke festekkodos, hanem egysegesen fekete, ami azert joval szebbet mutat. A laprugotarto elemtol kicsit feltem, de nem annyira veszes. (A jobb oldali bak kulso felen van atrohadva a fem, az rozsdatlanitva es fujva lett, a tobbi reszen par helyen rozsdafoltok.). Ezenkivul a masfel ev utan katasztrofalisan kinezo elso csomitarto alja is csiszolva-alapozva es alvazvedve lett, sokkal jobb ranezni arra is. A gyori laprugo megkapta a tervezett felujitast, most pedig varja, hogy jovo heten szerezzek nehany hasznalhato anyacsavart. Addig pihenes ujra, en meg megnezem, hatha Plosz Gyuszi Szombathely fele teved a nagy kek verdajaval.

Holnapra is van dolog, le akarom csiszolni es festeni a kerekivek egyes reszeit, ahonnan nagy szeretettel ugral le a festek az egeszseges gittreteg felol.:(:(:( (Tul sok kell az ilyen negativ tapasztalatbol, hogy az ember ezekbol tanulva meg tudjon kesobb epiteni egy tokeletes autot, nem tudom lesz-e ra lehetosegem valaha...) Ezenkivul remeljuk, egy kis uregvedes is belefer majd a holnapi programba.
Eltelt a vasárnap is, szebb idő volt, mint szombaton, úgyhogy lekapartam-csiszoltam-alapoztam-festettem a kerékívek csúnya részeit. Messziről szépek... "Falun elmegy, városban meg nem nézik" kategória. Ezen kívül az apróbb kőfelverődéseket és hibákat is lefestettem hasonló stílusban. És a végén pár kép a hátsó biztonsági övről Csutee és Gabi kérésre.

Egy újabb kalandos hazaút után újabb bütykölős hétvége következett a jó öreg sárosfai fűtött garázsban.

Csütörtök reggel keltünk útra, hogy megint megtegyük a 150 km-es Szombathely-Sárosfa útvonalat. Szombathely, reggel 9 óra: száraz, nyugodt idő, szerencsére nem havazik, a hajam még tart.

Nem baj a jó idő, mert csak a bal ablaktörlőkar van fent, a másik recéi már olyan kopottak, hogy nem használható. A baj: a bal oldali kar és a pöcök is kopott, egy vacak matricával erősítettem meg, hogy bírja a hazautat. Mert mellesleg a bontóban beszereztem egy szép állapotú ablaktörlőmechanikát, csak nem volt kedvem a fagyban szerelgetni a parkolóban, meg nem is tudtam hogyan kell, gondoltam majd a fűtött garázsban otthon.

Indulás után nem kellett pár kilométer, máris nekiállt eszeveszettül havazni, latyak, hóátfúvás, kamionok, minden volt, a hajam kezdett égnek állni. Az ablaktörlő bírta egy ideig, amíg át nem ázott a papír, amivel tuningoltam. Ez azt eredményezte, hogy minden harmadik faluban cserélni kellett a matricát. Így lehet egy amúgy középnehéz utat extra hardra állítani, jó móka.

Csornán, Csizi álnevű utasunk célállomásán pihentünk, szigszalag volt a következő lehetőség a rögzítésre, amit meg is csináltam, majd jó alapos hóesésben tovább indultunk. Tartalékba kaptunk egy gatyát, hátha az jobban rögzíti majd az ablaktörőt, ha nagyobb baj lesz. Lett is. A szigszalag pár kilométer után átázott és az ablaktörlőkar leesett. Mivel előttem, mögöttem és szembe is csak kamionok jöttek, úgy gondoltam, nem megyek vissza érte. Megálltam és a kar és a pöcök közé betekertem az alsógatya címkéjét. Láss csodát, hazáig hiba nélkül bírta, igaz ekkor már 41cm helyett a 33 cm-s lapát volt fenn. (ez hamarabb is eszembe juthatott volna).

Győrben egy kis plusz program keretén belül találkoztam Stiffi kollégával, és átadtam neki a zsírzót, amit még múltkor vásároltam/tunk tömegesen. Persze előtte a győri Árkád első emeleti parkolójába menet a sofőr, az autó és a hó közösen elérték, hogy az autó és a korlát érzékenyen érintsék egymást. Ijedtség volt, nagy baj nem lett... Pár horzsolás a lökös jobb részén plusz a festéktől is megszabadultunk vagy 2x2 cm-es részen, de repedés nincs.
Győrben még elmentem a Transit autósboltba, vettem egy pár új ablaktörlőkart, meg egy BIS-es ékszíjat tartalékba. Ez lett volna az első alkalom a klubkártya használatára, de a nagy sietségben elmaradt.

Folytattuk az utat hazafe, illetve csak folytattuk volna, mert a medvei hídon balest volt. (Az országhatári hídon egy kamion és egy 3,5 t-s szendvicsbe raktak egy Cliót...), álltunk is vagy másfél órát. Közben persze kifogyott a benzin, mert a sofőr nem arról híres, hogy biztosítsa az elegendő üzemanyagellátást, pedig már a jeladó is működik.  Jött egy fuvar a benzinkútig, meg egy 2-3 km-es latyakos-havazós visszagyaloglás az autóig.

Úgy tűnt senki sem akarta, de sikeresen hazaértünk csütörtök délután. Még egy kis csúszkálás is belefért a havas utcában.

Péntek délelőtt az ablaktörlőmechanika cserélésével kezdtem a napot, ha tudtam volna, hogy ilyen egyszerű feladat, lehet még Szombathelyen nekiállok... (A WD40 persze nem maradt el most sem!)
Ezután végre kipróbálhattuk az új zsírzópisztolyt: mindkét oldalon kaptak a függőcsapszegek zsírt, jó alaposan. Természetesen Gáboré volt a főszerep megint. Eredmény: még egy lépés a tökéletesség felé, a kormányt kisujjal lehet forgatni. Ilyenek után "rémülök meg" mindig: Milyen lehet ez az autó, ha minden gyári állapotú és tökéltesen működik rajta? Egyszer meg szeretném tapasztalni...
Ezeken kívül eszembe jutott, hogy az önindító is vacakol, a bronzkefékre gyanakodtunk. Persze ez nem jutott eszembe Győrben, de öcsém megint kimentett: volt a Pókos cuccok közt egy önindító. Szét is kapta a srác, megállapította, hogy szép állapotúak benne a bronzkefék, de mivel amúgy is dolgom volt Szerdahelyen, benéztem egy autósboltba, hátha vannak kefék. Polskis nem volt, csak Zsigás, megvettem azt, kis reszeléssel jó lehet. Plusz sikerült vennem egy pár 40-es meg egy pár 35 cm-es ablaktörlőlapátot, Valeo márkájút.

Hazaérve a megreszelt Zsigás kefék bekerültek a BIS önindítójába, de a tesztelés során nem vált be, szóval belekerültek a használt pókos bronzkefék. A bendix is kapott WD40-et, nehogy panaszkodjon.

Elölre sok vacilálás után felkerültek a 35 cm-es lapátok, most tetszenek, maradnak ezek egyelőre. A 40-es meg megy tartalékba. Kéne vennem ablakspricniket is, mert a mostaniakat nem lehet rendesen belőni.

Ezek után átnéztem, hol vannak az autón csúnyább kőfelverődések, és lefestettem őket az első lökös csütörtökön szerzett sebével együtt (jobb hiján ugyanolyan pirossal festettem, mint amilyen a kasztni ). Hát mit mondjak... Az állandó országutas használat megtette hatását: volt mit festegetni az autón. Még azon agyalok, a kis festékpöttyöket le lehet-e polírozni szép simára. Majd veszek pasztát és kipróbálom.

A kisautó megint a meleg garázsban aludhatott, majd szombaton gond nélkül megjárta Pozsonyt oda-vissza, és még megyünk Tőkésre is, vasárnap pedig egyenesen Kanizsára. Mozgalmas hétvége lett ez megint, de az autó jól teljesített, dícséret érte.

U.i.: A héten Dömi segítségével beszereztem egy új BIS főtengelyt, féláron. Köszönet a segítségért, jól jön a cucc a tervezett motorfelújításhoz. A következő ajánlat remélem egy veztengely lesz ugyanilyen árarányban.

U.i. 2: Bütykölés közben megtaláltam az autó régi bajuszakpcsolóit, és megvilágosodtam, mennyivel szebb az, mint ami most van. Következő projekt: szép állapotú bajuszkapcsoló keresése bontóban, mert ami itthon van, annak hiányos a kábelezése.

Most végre kellőképpen lefáradt az agyam a sok hsz és blogbejegyzés elolvasása után, úgyhogy szentelek pár sort a mai napom emlékének.

Épp ma van egy hete, hogy az autó festése elkészült. Utána rögtön Vincebácsiékhoz került Ottó, ahol azóta is van. Az akkori tervezett pogram szerint másnap berakta volna a mocit az öreg, és ment volna vissza a gép a lakatoshoz, összerakásra.
Természetesen az eddig mindig óraműpontossággal működő Vince bácsi is kivette a szabit, és sajnos nem tudta az ígérteket betartani, bizonyos problémák miatt. Tehát a kocsi és a moci azóta is egymás mellett vártak.

Ezek fényében a mai nap úgy alakult, hogy én szkeptikus voltam, öcsém meg vállakozókedvű, szóval rábeszélt, hogy annak ellenére, hogy Vincebá nincs ma otthon, tegyük be a mocit, bónusznak felvetette, hogy megpróbálhatnánk beindítani.

Belementem, úgyhogy 11-kor felkeredtem, és elmentem megcsodálni élőben az új festést a kocsimon, többek között... Természetesen kb. 10 perc után jutott eszembe, hogy a fényképezőmasinát meg itthon felejtettem. Na mindegy, majd telefonnal... Szerencsére tudtam is szerválni egy Sony Ericsson spéci telót, amin 3,2 megapixeles fényképező van, szóval azzal készültek a képek.

Az egy hete előzetesbe küldött 3 fénykép 469-szeres megnézése után már nagyon kíváncsi voltam, milyen a szín élőben. Benyitottam a garázsba, csodálatos látvány tárult elém. Nem hittem a szememnek, nagyon más volt a szín, mint ahogy a 3 fényképről lejött. Kijelenthetem, hogy ez az a szín, amit elképzeltem magamnak, illetve Ottónak! Igazi piros, élénk, tüzes, sportos. Bár kétlem, hogy mindez az ide feltöltött képekről lejön, mert sokat csal a gép, meg a monitor. Márkahű színt választottam, mert a FIAT árnyalatok közül való, a teteje pedig minden árnyalat nélküli alap fehér. Megcsodáltam a két szín elválasztását, nagyon jól sikerült a legtöbb helyen. Azzal a plusz ténnyel, hogy lesz még a két szín közt egy fekete választóvonal, tökéletesnek mondható.
A műanyag cuccok (légbeömlő(k) oldalt, elöl, külső visszapillantótükrök) és az ablaktörlőkarok mind fényes feketére lettek lefestve, amitől először óckodtam, de most az a véleményem, hogy így is nagyon jó, és illik a fényes piroshoz.

Körbejártam 15-ször Ottót, csináltam pár képet, majd egy nagy lélegzetvétel után nekiálltunk a motornak. Felbakoltuk a váltót, rátoltuk a mocit, nagyjából összecsavaroztuk, azt is alátámasztottuk, feltettük a hátfalat. "Ha ki tudtuk szedni, vissza is menni fog" filozófiával végiggondolva minden lépést, szépen haladva tulajdonképpen probléma nélkül sikerült visszatennünk a mocit. Terméstesen a BIS most is megmutatta mit tud: a hátfal bal részén lévő 3 tartócsavarhoz egyszerűen képtelenség hozzáférni a hűtő miatt. De végül is minden a helyére került, kivéve a kis plé takaróbigyó, ami váltóharang és a motor közt van. Valahova jó helyre elraktam. Ezek után megtologattuk a gépet négyesben, szépen hallatszott a dugót szuszogása, éreztem, hogy jó helyen vannak.

Persze a kíváncsiság furdalt bennünket: meg kéne már hallgatni a rég nem hallott BIS hangot. Úgyhogy annak ellenére, hogy sem akksi, sem indítókulcs (és a helye, ahova be kéne dugni) nem volt az autóban, neki láttunk. Tesóm a villamos szaki (autodidakta), spontán bikázó cuccot dobott össze egy heggesztőgép meg egy régi polski akssikábelből, és indult a bikázás, szikra volt, tesóm baszogatta a startkábeleket, mint az akciófilmekben (már többször is indította így be a gépet. ), de a moci nem akart életre kelni. Gondoltuk nem vacakolunk vele feleslegbe, inkább megvárjuk, míg teljesen össze lesz szerelve a gép, majd utána, hozzáértőbb emberekkel.

Ezek után lemostam a két lököst, mert a külső felük szép pirosra lett lefestve, de a belsejük fekete és elég retkes maradt. Gondoltam ne legyenek már úgy visszatéve.

Majd felhívtam a lakatost, akivel MEGÍGÉRTETTEM, hogy egy hét múlva kész lesz a gép. Holnap azért nem vihetjük hozzá, mert két autó áll a garázsában, és kint meg nem maradhat a kisautó. Szerda környékén eltakarodik az audi, és mehet a Kispolski, azt mondta, jövő hét szombatra kész lesz. Szóval most már majdnem csak rajta múlik az autóm elkészülte. (épp ezért vagyok kissé ideges.:()

Ezek után nem volt mit tenni, kissé alulteljesítve nyugtáztuk a napot, de pozitívum, hhogy megint előrelépett egy kicsivel az autóka a gyógyulás útján.

Hogy a hibákról is beszéljek kicsit:
 - Valszeg úgy számoltak a festők, hogy lesz műanyag lista az esőereszen, így a belső részén eléggé elnagyolták a fehérre festést. Meglátjuk...
 - minden kábelköteg az utastérben szép piros lett (én hülyeségem volt...)
 - a hátsó lökösből nem vették ki a rendszámtáblavilágítást festés előtt
 - padlólemezből nem vették ki a dugókat, azokat is lefestették
 - a két légfilterházzal együtt az olajbeöntő sapkája is fekete lett...piros helyett
 - a motortér-nyílás peremén eléggé elnagyolták a festést
 - a pótkerék alatti részen nincs vízkieresztő lyuk (lakatos hibája)
 - kisebb pontocskákban hibák a festésen. Nem láttam még frissen festett autót, nem tudom mekkora hibák ezek.
 - a hátsó kerekek mögött nincs lyuk a lökösök tartósínjeinek felfogatására (lakatos hibája)

Ennyit egyelőre, és végül, de nem utolsó sorban a fényképek: